Nyugat-nílusi láz: oltsunk vagy ne oltsunk?

Az elmúlt években egyre gyakoribbak a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedések lovakban. A klímaváltozás és a globalizáció mára már eljuttatta hozzánk a betegséget, ami eredetileg Afrikából indult.

A vírust szúnyogok terjesztik, amelyek a vándormadarakon keresztül válnak hordozóvá. A legfertőzőbb időszak júniustól októberig tart, így a tavaszi, kora-nyári szúnyogcsípéseknél még jó eséllyel megússza lovunk a fertőződést.

Az idei extrém csapadékos nyárkezdet miatt pedig soha nem látott mennyiségben támadnak a szúnyogok.

Hogyan védekezzünk?

A betegség ellen prevencióval tudunk védekezni. Megkockáztathatjuk, hogy lovunkat igyekszünk megóvni a szúnyogoktól:

• használhatunk különböző rovarriasztó permeteket
• szerelhetünk az istállóra elektromos rovarcsapdát
• használhatunk rovarhálós lótakarót
• etethetünk fokhagymát/fokhagyma kivonatot/fokhagymaport
• használhatunk lovunkra spot-on készítményeket

Vagy ezek helyett választhatjuk a védőoltást. Ennek a megoldásnak a legnagyobb dilemmája, hogy igencsak drága vakcináról van szó. Első évben mindenképpen két adag kell belőle, mert alapimmunizálni kell a betegségre, de a következő években minden tavasszal egy emlékeztető oltás lesz szükséges a védettséghez.

Hogy drága-e? Nézzük meg a szempontokat!

• A lovasboltokban kapható rovarriasztó permetek 4000-7000.- körül mozognak/flakon. A hatástartamuk néhány óra, tehát ha nem csak a lovaglás zavartalansága miatt fújjuk le lovunkat nyergelés után, hanem szeretnénk őt valóban megvédeni a vérszívóktól, néhány óránként permetezhetjük. Valamiért úgy érzem, hogy a sűrűn fújt szer nem egészséges a lovaknak.
• A rovarhálós lótakarók 9000.- körül kezdődnek és határ a csillagos ég. Ezeknél az aggályom az, hogy aláizzadnak a lovak a legelőn, (műszálas anyagból vannak) illetve egy-egy jól sikerült hempergés után biztosan úgy tapossák le magukról felkeléskor, hogy elszakadnak. Így többet is elfogyaszthatunk belőle szezononként. Ezen kívül a háló alá szorult bögöly addig marja lovunkat, amíg csak akarja, hisz a takaró alól sem a farkával, sem bőrreflexszel nem tudja elzavarni magáról.
• A fokhagymapor nem drága, de a fokhagyma kivonatok, amelyek táplálékkiegészítőként vannak csomagolva lovak számára 7000-10000.- között vannak, és egy szezon alatt több üveggel is megeszik egy ló, ha hatékonyan akarjuk adagolni.

Ezeket összeszámolva, mérlegelve azzal a ténnyel, hogy nem is garantálják a lovunknak a biztos védelmet a betegséggel szemben, az oltás már nem is annyira drága. Állatorvosa válogatja, de 15-20000.- között van egy adag vakcina. Tehát az első évben 30000.- forintból kialakíthatjuk a védettséget, és aztán minden tavasszal 15000.- forint ráfordítással fenntarthatjuk azt.

Mindezek ellenére mi a gyakori vélemény?

Beszélgettem lovas ismerősökkel és döbbenten hallottam, hogy szerintük „nem éri meg a háromszázezres lóra az értékének a tizedét rákölteni”.

Aki így gondolkodik, szabadidős lovai vannak és valóban háromszázezerért vette őket, az nem gondol arra, hogy:

• a belefektetett munkája,
• a tartása, amit eddig ráköltött
• az eddigi állatorvosi költségek
• a közösen megélt élmények
• a lovával felépített kapcsolat mind-mind érték.

Minden körülöttünk lévő ló egyéniség, egyszeri és pótolhatatlan. Ha valaki lótartásra adja a fejét, jó, ha előtte mérlegeli, hogy milyen költségekkel jár annak a lónak a fenntartása. Nem éri meg egy védőoltás megspórolásával kockáztatni egy maradandó idegrendszeri károsodást, vagy akár egy elhullást. A betegség felmerülése esetén az állatorvosi költségek jóval drágábbak, mint a megelőzés.

Mert nem megvenni drága egy lovat, hanem tartani, ezt mindenki tudja!